Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyermeki szívvel /2

Felnőttként is felmerül az Istenre hagyatkozás kérdése. Ezt legszívesebben Isten megmutatkozásához kötjük, amennyiben elképzelésünk szerint közeledik felénk. Egyébként pedig nem értjük meg. Kikötéseinket, elvárásainkat abban a pillanatban sutba kellene dobnunk, amikor ezekre rá eszmélünk.

Érdemes lenne, lehetőleg minden mást elhagyva, elidőzni Isten előtt. Ahol nem az egyéb vágyainkra keressük beleegyezését, támogatását. Elkezdeni úgy fordulni Feléje, ahogyan addig még nem tettem. Ahol feltárul előttem az Ő véleménye rólam, velem kapcsolatosan, mely közeledésünkben az első lépéseinket jelenti. A kezdetét annak is, hogy hagyjam magamat Irgalma előtt olyannak, amilyennek Ő ismer. Ebben az Irgalomban, lelkünket sok minden érinti, sok minden perzselődik, melyekre később sem lesz szükségünk. Felnőttként ez többet is jelent. Tudatosságot, melyre oda kell figyelnünk, és amely szerint döntünk.