Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tehetetlen Szeretet? /2

Valóban tehetetlenné válna Isten, odaadásunkkal szemben, fölkínálva, visszaadva mindazt, amink van? 

Inkább csak nagyobb teret, és lehetőséget nyitunk meg, az Ő Teljessége előtt, hogy beléphessen oda, amit oly nehezen tárunk ki Előtte. Teljességének ára van, amit ha nélkülözünk, nem a Teljesség, és nem a Szeretet teljessége előtt nyitunk kaput.

Teljességének kibontakozásához bennünk, utat és lehetőséget adva, Ő lesz a több. Ilyen párbeszédben, minden vonatkozását, és minden megnyilvánulását megértjük. Ez azonban már nem annyira kettőnk párbeszéde, mely rólam, és értem szól. Sokkal több lesz benne mindaz, ami Róla, és Érte történik. Érte, és Miatta.

Minden felajánlásunk, az isteni Áldozat tükörképe. Ha nagyobb az áldozatunk, az Egyetlen Szeretet ismerete is Teljesebb, mélyebb.

Mintha valahol egybeolvadna az isteni, és az emberi szándék és akarat, amikor egészen egyszerűen jelen tud lenni, és megmutatja magát ott, ahol nem kérdés többé, hogy van-e, létezik-e?

Sok múlik rajtunk. Vajon elvárásainkban engedjük-e cselekedni, vagy igyekszünk szeretetét viszonozni, elvárások nélkül.