Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tehetetlen Szeretet? /1

Isten, nem csak önző akaratunkkal, hanem sokszor a Neki áldozott szeretetünkkel szemben is „azzá” válik. Ha nincsen bennünk más, csak - Belőle - mindaz, ami éltet, nem is marad hely, alkalom és lehetőség semmi egyébre, mint a Szeretet jelenlétére.

Kívülről tekintve, megnyilvánulásainkban, nem látszik egyértelműen, mert annyiféle másfajta szeretethiánynak kell megfelelnünk. Ezek, ütközőpontok a legbensőbb rászorultságainkban, szükségeinkben, ahol nem tehetünk mást, mint szó nélkül adunk abból, amink van.

Látszólag nem teszünk semmit. Mégis annyi ima, és olyan áldozatok előtt, melyekre csak mi, - emberek - vagyunk képesek egymásért, a Szeretet megnyílik.

Mintha törvény lenne, hogy nem is tehet mást. Pedig ez nem törvény, mely módosulhatna bármilyen egyéni elvárásokkal szemben. Szeretet, melyben nincsen hiány, és nem alkotott törvényeink szerint cselekszik. Szeretet, Aki kezdettől fogva Van, és mivel Szeretet, változatlan. Szabadságában csak többet adni képes.

Ha minden vágyunkat, kéréseinket, ebbe a Szeretetbe helyezzük, mely bennünk is ugyanúgy Él, a válasz már ott is van. Erről azonban leginkább csak azok tudnak, akik mindenben ettől a Szeretettől függnek.